"Mily kezdetleges lenne az embereknek szellemük is, ha a költészeten és zenén kívül nem volnának a szakácsművészetnek is lelkesülői, kik a test táplálásáról is gondoskodnak. Mert a lélek is csak a testtől veszi a maga táplálékát. Korgó gyomorral nemigen megy a szellemi munka."
/Dobos C. József/
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ribizli. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ribizli. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. július 19., kedd

Ribizke-fagylalt.

(Glace aux grosseilles.)

(862. old.)

––––––

1 1/6 liter fris ribizkét megszemelünk, szitán átnyomjuk, 560 gramm czukor-szörppel, kevés cochenillel és hideg vizzel keverjük.

––––––



Ez isteni finom lett. Inkább sorbet, mint fagylalt, de fantasztikus! Viszont aki teheti pálcikásra készítse! Szerintem az jobban passzol hozzá. Az egyetlen dolog ami hibádzott, az az, hogy egy picit túlfagyasztottam, és kristályos lett, de ez egy is odafigyeléssel, esetleg fagyigéppel (nekem nincs, uh nem tudok tapasztalatokat, de bárkitől szívesen veszem) ez kiküszöbölhető lehet. Egyébként pedig nem annyira zavaró.

Hozzávalók:
  • 1,6 liter ribizli (kb 1 kg)
  • 560 g cukorszirup: 28 dkg (nád)cukor + 2,8 dl víz  (fele is elég szerintem)


Elkészítés:
A ribizlit megtisztítjuk, és ha van a birtokunkban olyan szuper kis ribizlipaszírozó akkor azzal átnyomjuk, ennek hiányában én turmixoltam, és kendőn hagytam lecsöpögni, majd kifacsartam a maradékot. 
Kb 8dl ribizlilevet kaptam. 
Közben elkészítettem a cukorszirupot: a vizet és a cukrot állni hagyjuk. Szépen feloldódik. Ha sietünk akkor kevergessük. Ne forraljuk föl! Külön kiemeli a gyümölcs-fagylaltos rész elején, hogy a hidegen készült cukor-szirup jobban kiemeli a gyümölcs ízét. Én pedig hiszek neki. Szóval csak kevergetni kell.
Ezt a cukorszirupot hozzáöntjük a ribizliléhez. Szerintem kevesebb is elég. Én kb a felét tettem bele. A lényeg, hogy a cukor és a víz egy-egy arányban legyen a szirupban. 
Műanyag edénybe öntjük, és mehet a fagyasztóba. Félóránként villával átdolgozzuk, vagy a fagyigép elvégzi helyettünk a piszkos munkát…:)






Ja, és hogy mi az a cochenil???

Magyar neve kosnil. 
Mindössze három olyan adalékanyag, ezen belül egy olyan színezék létezik, amelyik kizárólag állati eredetű nyersnyagokból állítható elő. Ez utóbbi a kosnil, vagy valódi kármin (E120, Magyar Élelmiszerkönyv), amit szárított megtermékenyített nőstény pajzstetvekből nyernek. Eredeti hazájuk Peru és Mexikó, ahol a kaktuszfüge nedvét szívják.
A kármint már az aztékok is használták élelmiszerek és textíliák színezésére. Amerika elfoglalása után a spanyolok hozták át Európába.


A savtartalomtól függően az élelmiszereket a halványtól az élénk pirosig festi meg. A kármin nagyon ellenálló a fénnyel, a hővel és a gyümölcssavakkal szemben.

Tenyésztése a 19. század első felében, a Kanári-szigeteken öltött óriási méreteket. A szigeten ma mindenhol látható Opuntina gosseliana fügekaktuszfajt a tetvek táplálékául telepítették be. Miután 1856-ban feltalálták az anilinvörös festéket, a Kanári-szigeteken a bíbortetű-tenyésztők tömegesen tönkrementek. Napjainkra már csak Lanzarote szigetén tenyésztenek bíbortetűt. Amikor kiderült az anilinfestékek genetikai kockázata és mutagenicitása, ártalmatlanabb volta miatt újra divatba jött, és napjainkban tenyésztése újra felfutóban van.


A valódi kármin csak meghatározott élelmiszerekben használható. Ide tartoznak többek között:
  • Ehető bevonatok sajtokhoz és kolbászhoz
  • lekvár, dzsem, gyümölcskészítmények
  • Édességek (max.300 mg/kg)
  • Kolbász (fajtánként változó mennyiségben)
  • Gyümölcsízű reggeli gabonatermékek (200 mg/kg)
  • Égetett szeszes italok, gyümölcsborok (max. 200 mg/kg)

Az Európai Bizottság Élelmiszertudományi Bizottságának ajánlására a valódi kármint csak ritkán, főként alkoholos italok színezésére használják.
A  kozmetikaiparban továbbra is használnak valódi kármint az ajakrúzsokhoz. 
Kárminnal színeznek gyógyszereket és textiliákat is, valamint fontos pigment a festészet számára.  

Biztonság
A gyanúk szerint a valódi kármin az arra érzékeny embereknél allergiaszerű reakciót válthat ki. Különösen a szelicilsavra és annak származékaira való érzékenység esetén fordulhat elő légzőszervi, vagy bőrtünet.
Az ún. szalicilátok az aszpirinben találhatóak meg (hatóanyaga az acetilsalicilsav), a természetben pedig az ananászban, a sárgabarackban, az eperben, a grapefruitban, a málnában, a mézben, a ribizliben, a szőlőben, valamint a citromban fordul elő. A benzoesavra (E 210) érzékenyen reagáló személyek allergiaszerű tüneteket tapasztalhatnak az E 120 hatására is.


…azt gondoltam ez kimaradhat a fagyiból:)