"Mily kezdetleges lenne az embereknek szellemük is, ha a költészeten és zenén kívül nem volnának a szakácsművészetnek is lelkesülői, kik a test táplálásáról is gondoskodnak. Mert a lélek is csak a testtől veszi a maga táplálékát. Korgó gyomorral nemigen megy a szellemi munka."
/Dobos C. József/
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: jég. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: jég. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. július 13., szerda

A GYÜMÖLCS-FAGYLALTOKRÓL.

(DE LA GLACE DE FRUITS FRAIS.)

(861. old.)

Szükséges megjegyeznem, hogy e fagylaltot nem főzött szörppel készítjük, hanem a czukrot fölvágva, fris vizzel leöntjük és igy hidegen, sűrü szörppé lenni hagyjuk. Ezáltal a gyümölcs-íz sokat nyer és kellemesebb.

––––––

Azt gondoltam, hogyha 100 évvel ezelőtt tudtak fagyit készíteni fagyigép nélkül, mitöbb fagyasztó nélkül, akkor nekem is menni fog. Sőt mindenkinek sikerülni fog!!! :)

Van egy hasznos tanács még ugyanezen az oldalon, a Szamócza-fagylalt.-nál. 
Így hangzik: 
A gyümölcs-fagylaltak nehezebben fagynak, azért több sót kell a jégre tenni, a dobozt pedig félórával előbb jégbe ásni.
––––––

De miben készítették a jeget? És miben tárolták? Hogyhogy nem olvadt el? Hogyan jutott el a háztartásokig?

A 19. század közepe előtt a természetes jeget használták hűtésre. Fontos gazdasági tényezőnek számított, hosszú évszázadokon át. Komoly jég- és hókereskedelem folyt az Egyesült Államok és Európa között. A jeget az olvadással, és szennyeződéssel járó veszteségekkel számolva, hajókon szállították, majd vermekben tárolták. Sóval keverve hosszabb ideig maradt fagyott, így tovább tartott a hűtő hatás. Ezt a sóval kevert jeget használta Dobos is a fagylalt készítéshez, mégpediglen egy fa ládába, szalma közé téve, és ebbe állítva a fagylaltnak szánt krémmel teli fém edényt. A gyümölcsfagylalt esetében a fent említettek szerint a fém edényt már fél órával korábban ajánlja behűteni. Erről sajnos nem találtam képet. Egyébként a Dobostortát is így szállíttatta Európa-szerte. Amolyan "mini hűtő" ládikában. Sajnos ebből a dobozból eddig nem találtak meg egyet sem. (Megragadom az alkalmat. Ha valaki netalántán talántán birtokol ilyet, vagy tud róla, hogy létezik még, az feltétlenül jelezze!!!!!)
Persze én már a 21. századi találmánnyal, hűtőszekrénnyel készítem, időnként villával habosítva. Majd behűtöm a keverőedényt.

Ribizke fagylalt hamarosan! 

Egy kis hűtés történelem:

A hűtés története, bármilyen meglepő többezer éves múltra tekint vissza. Már a kőkorszaki ember is jégvermekben tárolta az elejtett állatot. Később mesterségesen próbálkoztak jég/hóbarlangokat létrehozni, azzal, hogy odaszállították a jeget. I. sz. e. 1140 környékén a Földközi-tengeren már komoly jégkereskedelem folyt.
A késő középkorra, 1500 környékére tehető a hideg mesterséges előállításásnak első próbálkozása, ám a természetes jég használata egészen a 19. század közepéig meghatározó maradt. 1793-ban Thomas Moore az Egyesült Államokban szabadalmaztatta a természetes jég sóval való keverésén alapuló hűtési eljárást, mellyel a jég tovább tartott. A természetes hó és jég komoly világgazdasági szereppel bírt. 1799-től az egyesült Államokból, ugyan komoly veszteségekkel, de jégszállító hajók indultak Európába. A jeget vermekben tárolták, és onnan adták tovább. 
hűtő-szekrény

Folyamatosan tettek lépéseket a természetes jég pótlására, különböző hűtő alkalmatosságok létrehozására. Az első mesterséges hűtést bizonyos William Cullen mutatta be a Glasgow-i Egyetemen 1748-ban. Innentől kezdve a hűtés technológiája folyamatosan fejlődik. 1918-ban adják el az első háztartásoknak szánt hűtőgépet Detroitban. Innentől kezdve ütemes fejlődésnek indul a hűtőipar, egészen napjainkig. 

Az alábbi linkeken bővebb információ is található. Érdemes elolvasni!



Egy kicsit komolyabb: Péter Szabó István, gépészmérnök írása: